Virágvasárnap
Virágvasárnap
Jeruzsálem körül a nép
Ily örömzajt nem hallott rég.
A hajnal pirkadása ma
Mintha szebben mosolyogna…
Érzi a nép, hogy ünnepély lesz,
Készül tehát az ünnepélyhez.
Már hallatszik a kiáltás:
„Hozsánna! Jön a Messiás!”
E hír gyorsan száll a légben
S lángra gyúl a nép szívében,
Örömmel siet eléje
S pálmát lenget feléje.
Felső ruháját leteríti,
Útját virágokkal behinti
S köszöntve Jézust, mint királyt,
Ujjongva „Hozsánnát” kiált.
Akit a szentek sok évvel
Előbb vártak jó reménnyel,
Népe közé megérkezett
Kinek népe örvendezett.
Jeruzsálembe megy szerényen,
Alázatosan, nem kevélyen
S minden ajak azt kiáltja:
Dávid fiának hozsánna!
Úgy az ifjak, mint a vének
Ajkán zeng dicsérő ének…
Ki a napot régen várja,
Karját Jézus felé tárja,
És mindnyájan szent Nevét áldják,
Örömrivalgás közt kiáltják:
„A nagy Király áldott legyen,
Ki jött az Úrnak nevében!”
A nagy örömrivalgásra
Siet a nép, hogy Őt lássa…
A beteg elhagyja ágyát
Hogy teljesíthesse vágyát;
Hadd lássa Őt a háztetőről,
Vagy csak az ablakon keresztül…
És ott rebegi el nyomban:
„Áldott az Úr a magasban!”
Lelkünk édes örömével,
Szívünk összes érzetével
Siessünk mi is elébe
S lépjünk hittel közelébe.
Életünk örömvirágait
S hódolatunk pálmabokrait,
Mindent Jézusnak adjuk át
S kiáltsunk örök „hozsánnát”!
Áldott Virágvasárnapot mindannyiunknak!
