A siklósi református iskolák története összefonódik a gyülekezet történetével, legalábbis abból a szempontból, hogy a lelkészek a korai időszakban a gyermekek „lelki tanítójának” szerepét is betöltötték. 1850-ben aztán már 115 kisgyermek tanult a parókiához épített iskolában. 1860-ban döntött a presbitérium egy korszerűbb tanterem kialakításáról, amit 1877-ben egy tanítói lakással is megtoldottak. Egy későbbi korszakból, 1902-ből maradt fenn Szúcs Dániel tanító neve, de egy szomorú esemény kapcsán: a jó nevű iskolamester ekkor halálozott el. Utódja, Toók Gyula kántortanító 1903-ban huszonnégy pályázó közül nyerte el a megbízást.

1931-ben, a református elemi népiskolában két tanterem volt, és ezekben két tanító oktatta a 82 diákot. A Máriagyűdi református elemi népiskolába négyen jártak. A református polgári leányiskolát 1929-ben, az időközben létesített internátussal együtt, Pécsre költöztették.

Az 1944 novemberétől szünetelő oktatás a református iskolában is 1945 tavaszán indult újra Várady László igazgató tanító irányításával, Decsi Sándor helyettes tanító közreműködésével. Ekkor 109 diák járt az iskolába. Az intézményeket 1948 nyarán államosították és egy egységes siklósi általános iskolába olvasztották be.

Hosszú idő után, 1991. augusztus 15-én nyílt meg Siklós új református oktatási intézménye: a Sztárai Mihály Református Általános Iskola. Az 1997-1998-as tanévtől kezdve megnyílt a református óvoda is.